KALANGYA: Kosztolányi, Szabadka és a Kalangya

Kosztolányi Dezső és szülőháza Szabadkán

I. rész

Kosztolányi Dezső többször és szívesen tett eleget a szerkesztői felkérésnek, hogy írjon cikket a Kalangya számára. S ennek oka nem csupán az irodalmi megfontolásban keresendő.
Más, mélyebb és titkosabb kötődések rejlenek és sejlenek e mögött:

Kosztolányi Dezső nem pusztán a születés tényével kapcsolódik a Vajdasághoz, azon belül Szabadkához.
A legszűkebb értelemben vett szülőföld adta élmények írói pályájának minden szakaszában át- meg átszövik művészetét.
1885-ben született Szabadkán, polgárcsaládban: apja a gimnázium igazgatója volt. Gimnáziumi tanulmányai befejezése után Bécsben kezdte meg egyetemi tanulmányait, valójában azonban csak 1905-1906-ban szakadt el szülővárosától, minthogy ezekben az években még a Bácskai Hírlap segédszerkesztője volt. Haláláig, 1936-ig azután Budapesten újságíró.
Első irodalmi sikereit a szabadkai gimnázium önképzőkörében aratta.
Érzelmi és irodalmi kötődése szűkebb pátriájához rendkívül erős, ezt bizonyítják levelei:
„Most is Szabadkáról jövök, mint előbb. … Egyenesen a gyermekkoromba röpültem vissza és élem azt az érzelmi őséletet, amelyet azelőtt annyira kívántam…”
„Szabadkán ért utol a leveled. Az egész vakációt úgy töltöttem el, hogy pár napra mentem csak fel minden héten Budapestre írni és dolgozni, s aztán ide menkültem furcsa lelki szenzációkat szerezni és szenvedni…”
„Élményeim ma is gyermekélmények, és szenzációim gyermek-szenzációk. Ha életrajzot írnék magamról, csak a gyermek életrajzát írnám meg…” – olvashatjuk önéletírásában.
S hogy az írói vonzalom szülővárosához milyen erős volt, Esti Kornél rímei című verssorozatának egyik darabja is bizonyítja:

Gyermekkorom, mindig téged kereslek,
ha járom a poros-boros Szabadkát.
Mióta labdám elgurult itt,
nem ér az élet egy fabatkát.

A szegény kisgyermek panaszai szintén a szabadkai gyermekélet képeiből áll össze. Sajátos családi album ez a verseskönyv. Ehhez nem pusztán a családi ház intimitásai tartoznak, hanem a Szabadka-képzet, s túl ezen Bácskáé, amely Kosztolányit ugyancsak foglalkoztatta.
A „sikkes novella- és tárcaírókkal” szemben, akik a vidám élet képeit festik, és meghamisítják a valóságot, ő így fogalmazott:
„Ideje, hogy lássunk. Látnunk kell ezt a kopár és mérges földet vigasztalanul, félszegen és meztelenül. Jöjjön egy író, aki nemcsak adomákat mond a bácskai kedélyről, de valami nagyot mer és akar. Itt ezer és ezer új tárgy várakozik rá…”
Szabadka-regények a Pacsirta (1924) és az Aranysárkány (1925) című művei is, az előbbi a dzsentri, utóbbi a polgári élet helyi mozzanataival van teli.
Mind a két regénye egyben tájrajzokkal is hitelesíti szabadkai ihletését, ilyenekben különösen az Aranysárkány bővelkedik: a diákélet és a kisváros hiteles képeivel találkozunk bennük.

A Szabadka- és a Bácska-motívumok természetesen nem egyetlenek Kosztolányi életművében; nem véletlen azonban, hogy legegyetemesebb mondanivalói mind az ilyen témákhoz kötődtek, s alkotói szakaszai mindegyikében döntő szerepet játszottak.

Forrás:
Bori Imre A jugoszláviai magyar irodalom rövid története
Újvidék : Forum Könyvkiadó, p. 72-75.

II. rész

Kosztolányi Kalangyában megjelent írásai

Kosztolányi Dezső: Silus (elbeszélés)
Kalangya, III. évfolyam (1934. február) 2. szám, 85–164. p.

Kosztolányi Dezső: Milkó Izidor
Kalangya, III. évfolyam (1934. szeptember) 9. szám,609–688. p.

Kosztolányi Dezső: Hét kövér esztendő (elbeszélés)
Kalangya, III. évfolyam (1934. december) 12. szám,849–944. p.

Kosztolányi Dezső: Lángelmék
Kalangya, X. évfolyam (1941. december) 4. szám,261-263. p.
http://dda.vmmi.org/szamok/1941_04.pdf

Külön érdekesség:
Kosztolányi Dezsőné: Mert vén Szabadka áldalak
Kalangya, XII. évfolyam (1943. február) 2. szám,73-75. p.
http://dda.vmmi.org/szamok/1943_02.pdf

„Kosztolányinénak ezt a visszaemlékezést a szabadkai Kalangya matinén kellett volna feolvasnia, de előadása technikai okok miatt, sajnálatunkra elmaradt.”

Rövid ismertető

A legfontosabb ugrópontok:

Címkék

Blogarchívum

2008. november 12., szerda

Kosztolányi, Szabadka és a Kalangya

Nincsenek megjegyzések:

KÖNYVLISTA

LINKEK